A gondok dacára nem nőtt a nem fizetett hitelek összege

Bár a hitelezést visszaveti a magas kamatkörnyezet, nem emelkedett a nem teljesítő hitelek állománya, az állami vállalati hitelprogramok nélkül pedig recesszió lenne Magyarországon – hangzott el egy online konferencián.

A cél az infláció egyszámjegyűre csökkentése az év végére. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a fő cél változatlanul a recesszió elkerülése és az infláció egyszámjegyűre csökkentése az év végére. Közlése szerint április végéig a Széchenyi Kártya Programban 387 milliárd, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban 534 milliárd forintnyi szerződést kötöttek. A tárcavezető kiemelte: az előbbi állománya idén 800-900 milliárd forinttal, az utóbbié pedig ezer milliárd forinttal bővülhet.

Pozitív fejleménynek nevezte, hogy oldódni látszik az energiacsapda, mert az ország energiaszámlája csökkent. A magas kamatkörnyezet ugyanakkor marad idén és jövőre is. Az energiaimport értéke 2022-es 17 milliárd euróról idén várhatóan 9 milliárd euróra csökken, a háztartások 70-75 százalékát védi a rezsicsökkentés

Szerinte 2023-ban az átlagos irányadó kamat 16 százalék körül lehet a tavalyi 10 százalék után, 2024-ben pedig még mindig a magas kamatok lesznek meghatározók.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy a magas kamatok a hitelpiac összeomlását okozhatják, a piaci hitelek az év elején teljes mértékben leálltak. A hitelpiacok kiszáradásának kockázata fenyegetett, ha az állam nem avatkozik be akár a Széchenyi Kártyák, akár a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy le kell szorítani az inflációt, mert azzal a kamatok is csökkenhetnek. Jövőre is folytatni kell az infláció csökkentését.

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a szektor kihívásai között említette, hogy nagyobb az állami terhek mértéke, mint a teljes bérköltség. Tavaly az állami terhek az MNB számításai szerint közel 500 milliárd forintos mínuszt jelentettek a bankrendszernek, a legnagyobb tétel ebből a 226 milliárdos extraprofitadó és a 195 milliárdos kamatstop volt, ezzel már több extra adót fizet a bankszektor, mint a teljes bérköltsége. A kamatcsökkentéseket a bankok jövedelmezősége azonnal, a terhei viszont csak jelentős késéssel követik – mondta a Portfolio Hitelezés konferencián.

Pozitívnak nevezte ugyanakkor, hogy bár a hitelezést visszaveti a magas kamatkörnyezet, nem emelkedett a nem teljesítő hitelek állománya, stabil a bankszektor. Magyarországot nem érintik a nemzetközi banki turbulenciák – mondta a bankszövetség elnöke.

Fotó: PxHere